2009-ben a  NYMEK SEK Rekreáció, Életmód és Egészségfejlesztő szakán az orientális táncot választottam szakdolgozatom témájául. A szakdolgozati munkám elkészítéséhez nagyon sok orientális táncos ( hastáncos) nyújtott segítséget és rengeteg bíztatását is kaptam. Mindezt szeretném itt is megköszönni Nektek! Köszönöm válaszaitokat, a bizalmat, bíztatást, az időtöket, amit nekem adtatok! A kérdőíves vizsgálat eredményeinek egy részét itt teszem közzé. Az egészet nem tudom itt elhelyezni .( lévén majdnem 90 oldal lett a dolgozat mellékletekkel együtt, miután 70 oldalt kivettem belőle :)

Azokból a részekből is helyezek el egy keveset, amelyet a dolgozatból ki kellett hagynom. A kérdőíveken szerepelő nyitott kérdésekre adott válaszaitokat szeretném megosztani a leendő hastáncosokkal és azokkal, akik még csak kacérkodnak a gondolattal, hogy táncoljanak!

Milyen tényezők motiválják az orientális tánc választását?

Mert imádom a keleties hangulatát. Nőiesnek és kifejezőnek találom, erőt és energiát ad a léleknek, és kiváló testedzésre is.

Sokat olvastam a jótékony hatásáról. Soha nem voltam megelégedve magammal ( mindig fogyókúráztam)   amióta táncolok azóta teljesen nőnek érzem magam. Elfogadtam az alkatomat! Táncolás közben teljesen ellazulok, élvezem. Ja és a férjem is imádja!!!

mindig is vonzott a tánc

Nagyon sokat köszönhetek a hastáncnak! Az egész életem megváltoztatta. Minden órát élvezettel táncolok végig. Ha belépek a termünkbe szinte megáll az idő. Elfelejtem a mindennapok gondjait, bajait és egy kicsit más lehetek. Minél több mozdulatot tanulok meg annál több önbizalmam lesz az élet minden területén. Megtanultam elfogadni magam és levetkőzni a gátlásaim, mivel itt mindenki olyannak szeret amilyen vagyok. Nem számít milyen színű a hajam, milyen ruhába vagyok vagy milyen az alakom. Mindenkitől csak szeretetet kapok. Elmondhatom, hogy nagyon jó közösségbe kerültem. Csoporttársaimmal már több élmény is összeköt.

Nagyon jó az órák hangulata, kikapcsol a napi stressz után

Nőknek program, közösség, a mozgás öröme, alakformálás, nőiesség előtérbe kerülése

Mert, a mai világban a stresszt mindenki próbálja valahogy levezetni, és a keleti kultúra felé fordulunk, meditáció stb. is egyre népszerűbb lett.

A kutatás eredményei 2009
 
Az orientális tánccal, mint alternatív mozgásformával, annak a fizikai rekreációban való alkalmazási lehetőségeivel foglalkoztam. Érdeklődésem fókuszában az állt, hogy az orientális tánc, mint alternatív mozgásos tevékenység alkalmazható-e fizikai rekreációra a vizsgált populációban. Milyen tényezők mentén szerveződik e tevékenység választása, milyen tényezők hatnak gátlón? Vannak-e és ha igen, akkor milyen összefüggések vannak a földrajzi, társadalmi, gazdasági egyenlőtlenségek és a választott fizikai rekreáció között.
Vas megye aprófalvas településszerkezete hátrányosan befolyásolja-e az orientális tánc, fizikai rekreációként történő elterjedését?
 
A keresztmetszeti kérdőíves vizsgálat adatait összegezve megállapítható, hogy a vizsgált populációban a fiatal felnőttek aránya nagyobb, mint a felnőtt és az ifjú életszakasz csoportba tartozóké együttvéve, vagyis ők preferálják leginkább ezt a tevékenységformát. A válaszadók háromnegyed része valamilyen típusú párkapcsolatban élő nő, a szülői státusz vizsgálata nem mutatott ki különbséget a gyermekes és gyermektelen egyedek aránya tekintetében, nem tekinthető befolyásoló tényezőnek. A település típusonkénti megoszlás vizsgálatánál látható, hogy a megyeszékhelyen élő egyedek köréből származik a válaszadók több mint fele, míg a városból és agglomerációból származók egyforma mértékben vannak jelen. Az urbanizáltság magas foka befolyásoló faktornak tekinthető. A kapott adatokból kiderült, hogy a közép és felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező egyedek száma kimagaslott. A vizsgált populációban az iskolai végzettség is a befolyásoló faktorok közé sorolható.
A mintában szereplő alanyok kétharmada dolgozik, a munkaidő tartamának alakulása nem mutatott ki releváns összefüggést. A szabadidő mennyiségi alakulása napi 3 óra. Ez egy órával kevesebb Hoffman (2000) nők körében megállapított értékéhez képest. A társadalmi rétegződés vizsgálatakor megállapítható, hogy a középosztály és annak alsó és felső környékén él a válaszadók jelentős része. A mintában szereplő létminimum környékén élő egyedek alacsony száma jelezheti, hogy ennek a rétegnek a gazdasági erőforrásai nem elegendőek a rekreációs tevékenység finanszírozásához.
Az orientális tánc népszerűsége a vizsgált személyek körében 4-8 éve kezdődött, fellendülése 1-3 éve történt, szemben a fővárost jellemző adatokkal, ahol is időben korábban vált divattá ez a tánc.
 
(...) A szervezett keretek között tartott foglalkozásokat heti egy alkalommal látogatja a válaszadók kétharmada, a maradék egyharmadot közel fele-fele arányban a hetente többször, illetve a ritkán látogatók adják. A foglalkozásokat hetente legalább egy alkalommal látogatók aránya 85%, ami magasnak jellemezhető. A releváns szakirodalom szerint a heti egyszeri gyakoriságot vizsgálva (figyelmen kívül hagyva az intenzitási kritériumokat) nem beszélhetünk rekreációs sport tevékenységről, rekreációs edzésről, hiszen ahhoz, hogy az adaptációs folyamatok elinduljanak, heti három-négy alaklom szükséges. Ilyen értelemben csak fizikai rekreáció egyik alternatívájaként értékelhetjük ezt az alternatív mozgásformát, mellyel testi, lelki, szellemi felfrissülést érhetünk el.
 
A nem szervezett keretek között történő (pl.: otthon) tánctevékenység adatai a ritkán táncolók csoportjába tartozók csökkenését, a hetente több alkalommal táncolók növekedését mutatja. Ez felveti a kínálati oldal hiányosságának lehetőségét, valamint a megfizethetőség kérdését, a kereslet oldaláról vizsgálva a földrajzi egyenlőtlenségből adódó hátrányokat, a munkaidő magas, a szabadidő alacsony értékeivel való összefüggését.
 
A foglakozások által kiváltott terhelések szubjektív megítélése, mely szerint a válaszadók több mint háromnegyede kellemesen fáradt el, alátámasztja azt az állítást, hogy az orientális tánctevékenység fizikai rekreációs célokhoz alkalmas, de rekreációs edzés az intenzitás alacsony foka (kellemes mértékű elfáradás) miatt (a gyakorisági kritériumokat figyelmen kívül hagyva) nem valósítható meg. A foglalkozást követő közérzet szubjektív megítélése, mely szerint a válaszadók 95 %-a energikusabbnak érezte magát, szintén igazolja, hogy a releváns szakirodalom által támasztott követelményeknek eleget téve ez a mozgásforma alkalmas a rekreációs célok megvalósítására. E megállapítást erősíti meg a kérdőíves kutatás azon része is, melyben Dr. Cooper rekreációs pozitívumaira adott megerősítő válaszok gyakoriságát vizsgáltam.
 
A kérdőíves adatgyűjtés során azokra a nyitott kérdésekre, hogy milyen okból választotta az orientális táncot a válaszadó, milyen örömforrást talál benne, és megítélésük szerint miért népszerű az orientális tánc, mint mozgásos tevékenység az adatközlők válaszaiban megjelentek a rekreációs tevékenységekkel szemben támasztott társadalmi elvárások és egyéni igények. Az egyéni motivációs skála rendkívül széles, egyezik a szakirodalom ide vonatkozó részeivel.
 
Kiemelt kérdéskör volt a vizsgálatban a nők saját alkathoz való viszonyulásukban segít-e az orientális tánc. A válaszokból az derült ki, hogy 63%-uk pozitívabban ítélte meg önmagát, a többieknek nem változott az önmegítélése, és senki nem ítélte meg magát negatívabban.
 
Az Európai Unióban bármely mozgásos tevékenység oktatásához megfelelő képesítéssel kell rendelkezni- minimum rekreációs sportoktatói végzettséggel.
A vizsgálatom kiterjedt arra is, hogy a válaszadók szükségesnek érzik-e a foglalkozásvezetők szakmai kompetenciáját és meghitt tudással bírnak-e arról, hogy az oktató a mozgásoktatásához szükséges jogosítványokkal rendelkezik-e.
A kérdezettek magas arányban jelezték, hogy fontosnak tartják a megfelelő végzettséget, és szintén magas arányban tájékozottak is arról, hogy az oktató megfelelő jogosítványokkal bír. A nyomtatott formátumban töltött vizsgálatoknál azonban megfigyelhető volt, hogy a válaszadónak nem volt tudomása arról, hogy az oktatónak nincs megfelelő végzettsége, de ez a lehetőség fel sem merült benne, bizonyos volt abban, hogy azzal rendelkezik a foglakozást vezető személy.
 
Magyarország lakosai inaktív életmódot folytatnak, a lakosság leginaktívabb részét a tanulmányaikat befejező nők alkotják, mutatták ki korábbi, fizikai aktivitást, sportolási szokásokat vizsgáló kutatások. A vizsgált mintában az orientális tánc mellett, a nők több mint fele más mozgásos tevékenységet is végez, egynegyedük kettőt vagy annál többet.
 
Modern társadalmunkban egyre nagyobb problémát jelent az egyének elszigetelődése, amely hátrányosan befolyásolja az individuumok szociális közérzetét, mely hozzá járul a pszichés terheléshez, a jól lét állapotát, a jól érzést csökkentve.
A vizsgált orientális tánc-csoportokra jellemző, hogy az adatközlők több mint fele kapcsolatot tart fent csoporttársaival a foglakozásokon kívül.
 
A kutatásból az derült ki, hogy a válaszadók nagy számban utaznának kedvenc szabadidős tevékenységük miatt, azok, akik nem, ők gazdasági erőforrásaik szűkössége és a szabadidő hiánya miatt nem tennék azt.
 
A civilizált társadalmunk pozitív vívmányai mellet felsorakozó negatívumokat, köztük az egyoldalú terhelésekből (pszichés), monotonitásból fakadó stresszt (distressz) rekreációs tevékenységgel próbáljuk semlegesíteni. A feszültségoldó technikák különbözőek, széles skálán mozognak. A feszültségoldó magatartásformák egészséget károsítóak is lehetnek. A vizsgált populációban azt tapasztaltam, hogy alacsony számban használnak negatív, egészséget károsító technikákat (dohányzás, alkohol, nyugtató fordult elő). A válaszadók tánccal, a tánc vizuális élményével, illetve egyéb (egészséges) módon vezetnék le feszültségüket.
 
A társadalom által nyújtott rekreálódási lehetőségek (kínálat) és a társdalom egyedeinek igényei (kereslet) között disszonancia is előfordulhat. Ahhoz, hogy harmonikus egyensúly legyen egyfelől a társadalomnak megfelelő kínálatot (kvantitatív és kvalitatív mutatókra, megfizethetőségre is figyelve) kell biztosítania, hogy tagjai érdeklődési körüknek megfelelően választhassanak, másfelől az egyénnek motiváltnak és a lehetőségeket felmérve tájékozottnak kell lennie ahhoz, hogy választani tudjon.

A vizsgálat adatiból az derült ki, hogy az azonos, vagy hasonló településszerkezeten élő válaszadók érdeklődési körüknek megfelelő, eltérő szabadidős tevékenységeket ismertek. Azok, akik más fizikai rekreációt is folytattak, több rekreációs (mind fizikai, mind szellemi rekreációt) alternatívát jeleztek lakókörnyezetükben, mint azok, akik nem végeztek más mozgásos tevékenységet.

A fenti írás csupán összegzése a kutatásnak. Ha a kutatás eredménye, vagy egy részeredménye mélyebben érdekel keress meg e-mail-ben!

Ezen oldalon található szövegek a lap szerkesztőjének tulajdonát képezik. A szerző és a forrás feltüntetése mellett részben idézhetőek nyomtatott megjelenésekben. A szövegek részleteinek online megjelenítése a szerző és forrás megjelölése mellett, idézetként szintén megengedett, viszont élő, külön ablakban megnyíló linket kell elhelyezni amely a teljes cikkre mutat. További információért írjon e-mailt.